
Időtartam-kalkulátor
Órák, percek összeadása, két időpont különbsége éjfélen át is.
Gyors és pontos
Többféle számítás
Példákkal és tippekkel

Kiemelt
Számolj egyszerűen, minden helyzetben!
Időtartam-kalkulátor
🧪 Példák
📘 Használati útmutató
- Válaszd ki a fület: összeadás, két időpont különbsége, vagy két dátum-idő különbsége.
- Összeadásnál írd be soronként az órát, percet (szükség esetén másodpercet); új sort az „Új sor” gombbal adhatsz.
- Időpont-különbségnél válaszd ki a kezdő és záró időt, szükség esetén a szünetet percben.
- A „Másolás” gombbal vidd tovább az eredményt.
💡 Hogyan működik az eredmény?
Három időtartam-feladat egy helyen: több időtartam összeadása (például heti munkaórák), két időpont különbsége – éjfélen átnyúlóan és szünet levonásával is –, valamint két dátum-idő közötti eltelt idő.
Az eredményt órában, percben, másodpercben, óra:perc:mp formában és tizedes órában is megkapod.
📘 Részletes útmutató
A nap során sokszor nem maga az időpont, hanem a két tevékenység közé eső idő, illetve több rövid időszak összege számít. Egy műszak, utazás, edzés, tanulás vagy ünnepi készülődés hossza fejben is kiszámolható, de perceknél, éjfélnél és több sornál könnyű elvéteni egy átváltást.
Az időtartam-kalkulátor három eltérő helyzetet kezel: összeadja a külön megadott időket, kiszámolja két napi időpont különbségét, vagy teljes dátum-idő intervallumot vizsgál. A megfelelő feladat kiválasztása fontos, mert nem ugyanazt jelenti például a 22:00–06:00 közötti műszak és a december 31. 22:00-tól január 1. 06:00-ig tartó konkrét időszak.
A feladat típusát az időadat alapján válaszd ki
Az összeadás akkor való neked, ha több elkülönülő időtartam végösszegére vagy kíváncsi. Így összegezheted például a heti edzéseket: 1 óra 30 perc, 2 óra 45 perc és 50 perc együtt 5 óra 5 perc. Minden alkalmat külön sorba érdemes írni, mert később könnyebb ellenőrizni, melyik adat okozna eltérést.
A két időpont különbsége egyetlen napon belüli vagy éjfélen átnyúló eseményhez praktikus. Egy éjszakai műszak 22:00-tól 06:00-ig 8 óra, nem pedig negatív érték. Ha csak az óra és perc ismert, nincs szükség dátum megadására.
A dátum-idő különbsége többnapos időszakoknál ad pontosabb képet. Használd például akkor, ha március 14. 16:30-tól március 15. 10:00-ig tartó utazás és pihenő teljes hosszát szeretnéd látni; ez 17 óra 30 perc.
A szünetet mindig a tényleges munkából vond le
A napi jelenlét és a ténylegesen eltöltött idő nem feltétlenül azonos. Ha valaki 08:15-kor kezd és 17:40-kor végez, a két időpont között 9 óra 25 perc telik el. A 30 perces ebédszünet levonásával 8 óra 55 perc marad.
A szünetet percben add meg, és csak azt az időt számold ide, amely valóban nem része a vizsgált tevékenységnek. Egy 10 perces kávészünet vagy egy 45 perces ebéd eltérő módon befolyásolja az eredményt, ezért ne kerekítsd őket automatikusan félórára.
- Ha több megszakítás volt, előbb add össze a szünetek perceit, és ezt az együttes értéket használd.
- Ha az időszak éjfélen át tart, a szünetet ugyanúgy levonhatod, például 21:30–05:30 között 40 perc pihenővel 7 óra 20 perc marad.
Így olvasd az eltérő eredményformákat
Ugyanaz az idő több alakban is megjelenhet, és mindegyik más helyzetben áttekinthető. Az 5 óra 5 perc például 305 perc, 18 300 másodperc, valamint 5:05:00 formában is értelmezhető. Hosszabb összegnél a napokra bontás segít gyorsabban átlátni az eredményt.
A tizedes óra nem azt jelenti, hogy a percet száz részre váltjuk. 7 óra 30 perc pontosan 7,5 óra, míg 7 óra 10 perc közelítőleg 7,17 óra. A számítás négy tizedes pontosságig történik, a kijelzett érték azonban legfeljebb két tizedesjegyet mutat, ezért rövid időknél kerekítés látszódhat.
Dátumoknál a naptár és az óraátállítás is számít
Két dátum-idő között nem elég csak a napszakokat összevetni: a hónapváltás, az évváltás és a napok eltérő hossza is része az intervallumnak. A december 24. 18:00-tól december 26. 09:30-ig tartó családi látogatás hossza például 39 óra 30 perc.
Az eszköz a dátum-idő különbségét valós, UTC-ben mért eltelt időként kezeli. Ha zóna nélküli értéket adsz meg, az budapesti helyi időnek számít, így az óraátállítás környékén a ténylegesen eltelt idő eltérhet attól, amit pusztán a falióra alapján várnál.
Gyakori hibák, amiket érdemes elkerülni
- Ne az összeadást használd akkor, amikor egy kezdő és egy záró időpont közötti eltelt idő érdekel; a két feladat más adatból dolgozik.
- Ne felejtsd el levonni a szünetet, ha a cél a tényleges tevékenységi idő meghatározása.
- Ne kezeld a 8:75 alakot 8 óra 75 percként: az idő perc része 60 perc után új órába fordul.
- Többnapos eseménynél ne csak az órákat írd be, mert ebből nem derül ki, hány naptári nap telt el.
- Ne hasonlítsd közvetlenül a 7 óra 10 percet a 7,10 tizedes órával; az utóbbi 7 óra 6 percnek felel meg.
💡 Először mindig a nyers kezdő és záró adatokat rögzítsd, és csak utána add meg a levonandó szünetet.
❓ Gyakori kérdések
Hogyan adhatok össze órákat és perceket?
Mi történik, ha a záró időpont korábbi, mint a kezdő?
Hogyan vonhatom le az ebédszünetet?
Mi a tizedes óra, és mire jó?
Hogyan kezeli az óraátállítást?
Hány időtartamot adhatok össze?
Melyik nézetet érdemes használni egy többnapos utazáshoz?
Mikor indokolt másodperceket is megadni?
Mit jelent, ha az eredmény napokat is tartalmaz?
Miért térhet el a napi időpontokból és a dátum-időkből kapott eredmény?
Mire használható a „Másolás” lehetőség?
🔬 Számítási módszer
Minden időtartamot másodpercre váltunk, összeadjuk, majd visszabontjuk napokra, órákra, percekre és másodpercekre. A tizedes óra = másodpercek / 3600, négy tizedesre kerekítve, a megjelenítés legfeljebb két tizedessel.
Az időpontok különbségénél, ha a vég kisebb a kezdetnél, 24 órát (86 400 mp) adunk hozzá. A dátum-idő különbség a két időpont valós (UTC-ben mért) különbsége; zóna nélküli érték budapesti helyi idő.

